Manapság a grafológiával foglalkozókat leginkább érdeklő kérdések egyike az OKJ-ban szereplő grafológus szakma szakmai és vizsgaszabályzata. Mielőtt bárki részletesebben megtekintené, a grafológia rendszerszemléleti igényét ebben a kérdésben is alkalmazva, érdemes nagy vonalakban végig nézni miben is új az új OKJ.

Először is általánosan, mind a 416 szakmára vonatkozóan a kompetencia alapú felépítést tekinti irányadónak. A kompetencia alapú megközelítés azt jelenti, hogy a felnőttképzés társadalmi szerepéhez illeszkedően, az egyes szakmák tartalmát tekintve a piac által meghatározott ismeret, illetve azok rugalmas változása és az egyes szakmákban közös követelmények megfogalmazása volt döntő az új OKJ felépítésében. Ez szakmákra lebontva úgy valósult meg, hogy egy szakképesítésen belül meghatároztak bizonyos számú modult, ami egy központilag meghatározott elemlistából (kb. 130 elem) kiválasztott személyes, társas, szakmai és módszer kompetencia csoportból épül fel. Az így kialakított kompetencia csoportokban azonos szakmák bizonyos követelményei alól, az NSZI-ben később kialakításra kerülő bizottság engedélye által, felmenthetők lesznek azok a személyek, akik más szakképesítések során, már teljesítették az adott kompetencia követelményeit. Nem csupán ennek alapján hozták összefüggésbe egymással a különböző szakképesítéseket, hanem olyan módon is, hogy egy-egy szakképesítésnél lehetőség van rész-szakképesítés megszerzésére (külön OKJ-s szám) is, abban az esetben, ha a képzésben résztvevő úgy dönt, nem fejezi be a már megkezdett képzést, de már rendelkezik bizonyos modulzáró vizsgákkal. Ezen túl egyes szakmák kimenetele különböző elágazásokból (külön OKJ-s szám) és ezekre épülő ráépülésekből (külön OKJ-s szám) állhat.

A grafológiát tekintve 4 modult találhatunk a követelmények között, a hozzájuk tartozó kompetencia csoportokkal együtt. A grafológus szakasszisztens végzettség pedig ennek rész-szakképesítése, amihez az előbbi 4-ből 2 modult kell teljesíteni. A grafológusi végzettséghez a 4 modulon túl hozzájön, az eddigi szakdolgozat helyett, 5 teljes körűen dokumentált grafológiai szakvélemény, és ezekből 2 grafikum összehasonlítása, annak konkrét meghatározása nélkül, hogy a grafológus jelöltnek milyen szempontok szerint kell tudnia érdemben összehasonlítania a két grafikumot.

Bár a kompetenciákat előre meghatározott listából kellett kiválogatni, azért mégis vannak olyanok közöttük, amiket mindenképpen pontosabban kellene meghatározni ahhoz, hogy valóban értelmezhetőek legyenek. Egyetlen ilyet kiemelve, például, hogy mit jelent pontosan (és miért is olyan elengedhetetlen) egy grafológus számára a mennyiségérzék.

Más szempontból pedig jelentősen megnehezíti az oktatást, ha a bevezetésre kerülő SZVK nem részletezi legalább a jelenleg hatályban lévő SZVK-hoz hasonlóan, hogy mit is jelentenek például a „Tudományos emberképek, modellek” vagy az „Interperszonális pszichológia” szakmai kompetencia ismeretek.

Végül fontos kiemelni, hogy a 2006. április 1-jétől hatályos új Országos Képzési Jegyzék (és az OKJ-ba történő felvétel és törlés eljárási rendje) az 1/2006-os Oktatási Minisztériumi rendelet alapján bár már új számon jegyzi a grafológiát, mint szakmát, de még a régi 28/2003. OM rendelet alapján kell képzési szerződéseket kötni és vizsgákat szervezni. Az új SZVK bevezetésének első lehetséges időpontja 2006. szeptember 1-je, ám a jogalkotó 2008. december 31-ig ad haladékot a hatályba lépés végső dátumára.