Az önmonitorozás fogalmának gyökerei az én-elmelétekhez nyúlnak vissza, bár nincs szükség speciális elméleti háttérre ahhoz, hogy észrevegyük, az emberek képesek én-megjelenítésük ellenőrzésére és ezt meg is teszik. A benyomás-keltés kezelése (impression management) a társas élet egyik alapvető jelensége. Már a nevelés során megjelenik, gyermekeinket arra tanítjuk, hogy bizonyos helyzetekben úgy viselkedjenek, hogy mások pozitívan ítéljék meg őket. Anélkül, hogy különösebben oda kellene figyelnünk, a legtöbb helyzetben - hacsak nem vagyunk szélsőséges indulatok vagy stressz hatása alatt- azt tesszük, amiről azt gondoljuk, hogy kedvező megítélést válthat ki embertársainkból.

Sikerorientált világunkban fontos, hogy mások mit gondolnak rólunk, milyen benyomást keltünk, ezért törekszünk a rólunk alkotott kép befolyásolására, így az önmonitorozás ma divatos fogalomnak tekinthető. A helyzet sajátosságainak megfelelő képet próbálunk kialakítani magunkról, amelyben úgy tüntetjük fel magunkat, hogy mi vagyunk a megfelelő emberek a megfelelő helyen és időben. Ez az önmonitorozás lényege.

A jelen munka során azt vizsgáltuk, hogyan jelenik meg az önmonitorozás tendenciája az aláírásban és ez hogyan igazolható tudományos eszközökkel.

A kísérleti helyzet

Kutatási munkáink folyamatában száznál több önként jelentkező vizsgálati személlyel vettünk fel pszichológiai teszteket és kérdőívet, az MMPI-t, a Zulliger tesztet valamint az "Ember, ház, fa" rajztesztet. E mellett többféle írásmintát is felvettünk velük:

Ebben a kísérleti helyzetben természetes az önmonitorozás fokozott aktiválódása, hiszen két eszközzel is mérik, milyen vagyok. Joggal félek attól, ami kiderülhet és akár a tudatos akár a tudattalan folyamatok szintjén feltételezhető, hogy kedvező képet szeretnék kapni magamról.

Feltételezések

• A kísérleti helyzet elősegíti az önmonitorozás és kapcsolódó jellemzők megjelenését, mivel a vizsgálati személyek tudatában vannak, hogy itt most felszínre kerülnek saját jellemzőik.
• Várhatóan mind a kérdőív kiválasztott skáláinak eredményei, mind az aláírás tükrözi az önmonitorozási tendenciákat.
• Az aláírás és az MMPI skálák között szignifikáns korrelációkat kapunk az önmonitorozás jellemzőivel kapcsolatban.

A vizsgálati minta összetétele

Adatbázisunkból leválogattuk azon személyek adatait, amelyek a vizsgálat szempontjából hiánytalanok voltak, így 38 fős kísérleti minta adatait elemeztük. A minta jellemzői a következők:

A vizsgálati eszközök bemutatása

1. Az MMPI kérdőívből, kiválasztottuk azokat a skálákat, amelyek az önmonitorozással szorosabb kapcsolatban vannak Ezek a következők:

VALIDITÁS SKÁLÁK

K (korrekciós skála): Intelligensebb személyek választorzítási törekvésének kimutatására alkalmas. A disszimulálásra, vagy eszményi én bemutatásra való törekvés a K skála értékét megemeli. Ugyanakkor jól alkalmazkodó, domináns, magabiztos, nagy énerővel rendelkező személyek K értéke az átlagnál valamivel magasabb. Az alacsony értéke a szociális alkalmazkodás alacsonyabb szintjeit jelzi.

L (hazugság skála) a vizsgált személy őszinteségének mutatója. Elsősorban a naiv, vagy alacsonyabb intellektusú személyek kedvező önbemutatása esetén kapunk emelkedettebb értéket. Erősen korrelál a szociális kívánalmaknak való megfelelés igényét mérő más mutatókkal.

KONTROLL SKÁLÁK

Es (énerő skála) jelzi a külső és belső realitásokhoz való adaptációs képességet és a kontroll képességét. Az iskolázottsággal, az intelligenciával és a fizetéssel erős pozitív összefüggést mutat.

SD (szociális kívánalmaknak való megfelelés igényét jelzi) Magas értéke konformizmusra, alkalmazkodási erőfeszítésre, szociabilitásra, dominancia igényre utalhat. Alacsony értéke alacsony önértékelést, elbizonytalanodást vagy lázadó, nonkonformista magatartást jelezhet.

Cn: (kontroll skála) Magas értéke gyenge kontrollra, alacsony értéke erős kontrollra vall.

VONÁS SKÁLÁK

EMPA (empátia skála) Magas értéke jelezheti az együttérző, beleélő képességet, a megértő attitűdöt. Alacsony értéke egoista, zárkózott, decentrálásra képtelen, önközpontú személyre utalhatnak.

EGYÉB KLINIKAI SKÁLÁK

N (normalitás) Magas értéke a profil abnormalitását jelzi. Alacsony értéke egészséges, harmonikus, jól alkalmazkodó személyiségre jellemző.

2. A kézírás adatait aláírásokból nyertük, mégpedig a következő írásmintákból:

• Spontán szöveg alatti aláírás
• Másolt szöveg alatti aláírás
• Diktált szöveg alatti aláírás
• Szokásos aláírásokból (2db)

A saját név a diktált szövegben elhangzott, amit előre közöltünk a duktorral. A saját név leírását tehát a diktált szövegből vágtuk ki. Az aláírások számszerűsített adatait a digitalizáló tábla segítségével mértük. A mérés fő paraméterek a következők:

• x, y koordináták (0,01mm)
• Idő (ms)
• Nyomás (viszonyszám 0,0000-1,0000)
• A toll tartásszögei: azimut, altitud (fok)

A fentiekből származtatott adatok, amelyekkel az MMPI skáláit korreláltattuk, a következők:

• Út (0,01mm)
• Szegmensszám
• Szegmenshossz (0,01mm)
• Szegmensidő (ms)
• Sebesség (0,01m/s)
• Gyorsulás (0,01m/s2)
• Minden paraméter átlaga és szórása

KÖVETKEZTETÉSEK

• A kísérleti helyzetben jól követhetően megjelent az önmonitorozási tendencia.
• A kapott korrelációk azt mutatják, hogy az aláírásban jelen vannak az énerőre, a szociális kívánatosság követelményeinek való megfelelésre és a kontrollra utaló jegyek, objektíven mérhető formában.
• A digitalizáló tábla használatával szerzett adatok alkalmasak arra, hogy az írás jellemzőit tudományos igényű vizsgálatnak vessük alá.

Tóth Edit grafológus, Váry Annamária Ph.D