A személyazonosító célú írásvizsgáló módszer (írásazonosítás) alapja az a kijelentés, hogy minden ember kézírása egyedi. Kézírásunk azonban a külső és belső körülmények hatására változik.

A személyek egyedisége alkalmilag és esetenként változó írásképekben jelenik meg. Az eltérések gyakran olyannyira szélsőségesek, (különösen, ha az írásképet jelentősen befolyásoló olyan külső vagy belső tényező modulálja, mint pl. az extrém hideg időjárás, kábítószer hatása, életet közvetlenül veszélyeztető kényszer, fenyegetés, dementálódási folyamat, neurológiai tünetek, stb.) hogy nemcsak a laikusok, de a szakemberek számára is fogós kérdéssé válik a kézeredetről nyilatkozni..

Az egyes – egymástól néha jelentősen eltérő – írásminták azonos kézeredetének kimutatását segíti az eltéréseknek egy pszichológiai keretek között történő menedzselése, ahol a kézírást nem egyszerűen egy nyomnak tekintjük, hanem észrevesszük benne az írást létrehozó pszichikum viselkedésre, a szenzomotóriumra ható jellegzetességeit.

Ez a gondolat nem új keletű az írásvizsgálatban. A kriminalisztikából jól ismert Hans Gross megfogalmazása szerint „nem a betűket kell összehasonlítani a betűkkel, a sorokat a sorokkal, hanem először meg kell konstruálni az összehasonlítandó kézírásokból azokat a személyeket, akik a kézírásokat írták, s csak utána kell ezeket a megkonstruált személyiségeket egymással összehasonlítani

Kiss Lajos is ismerteti a kézírás pszichografológiai irányzatát, melynek prominensei (Michon, Crepieux-Jamin, Klages, vagy a magyar Bendetz, Románné, Bíró, Vértesi) az írásvizsgálat három szakaszát különböztették meg:

• az írás törvényének feltárását,
• a személyiség felismerése a kézírása alapján,
• a szerző megállapítása a vitás kézírások alapján

A vizsgálatok alapján a következtetés többirányú lehet: jellemvonásokra, vagy akár az író személyazonosítására (természetesen a megállapított jellemvonások alapján).

A kézírásból ma már – megfelelő vizsgálati anyag ismeretében - meglehetősen nagy biztonsággal állapíthatunk meg a duktor személyiségére vonatkozó adatokat, így különösen feltárható a kézírásból

• az intellektus, ezen belül
  • az intelligencia szintje,
  • kognitív-affektív komponensek aránya,
• az emocionális szféra, érzelmek intenzitása, tartóssága, változékonysága, ösztönkésztetések kvantitaív és kvalitatív tényezői,
• viszony az énhez, a személyiség belső harmóniája, a pszichikum esetleges diszfunkciója,
• viszony a másikhoz, szociábilitás, szocio-ökonómiai státusz, extra-introverzió, stb.,
• energetikai, dinamikai viszonyok a személyiségen belül.

A kézírásra hatnak, és ezért adott esetben lehetőség van megismerni olyan pszichológiai moderátorváltozókat, mint pl.

• művészi tehetség,(annak hétköznapi változatának különböző szintjei),
• kézügyesség,
• kulturális, etnikai különbségek,
• lateralizáció, (bal-jobb kezesség)
• aktuális élethelyzet,
• szituáció, aktuális íráskörülmények,
  • ezen belül alkohol, gyógyszer hatása,
  • szemüveg szükségessége, használata,
  • extrém hőmérsékleti, és egyéb környezeti tényezők,
  • az írás kivitelezését aktuálisan befolyásoló körülmények, ideg és izom effektusok.

A 66/1999. (XII.5.) EüM rendelettel létrehozott klinikai írásszakértő szakpszichológus képzés olyan magasan kvalifikált szakértőket biztosít – a diagnosztika és a terápia mellett többek között az igazságszolgáltatás számra is – akik az emberi pszichikum, és a kézírás patológiájában is magas szinten jártasak.

Ismerik, hogy az egyes pszichiátriai, neurológiai kórformák hogyan érintik a kézírás integritását, farmakografológiai képzettségük révén tisztában vannak, hogy a terápia során alkalmazott gyógyszerek mennyiben érintik az író mozgást, a kézírás eltervezését és kivitelezését biztosító agyi mechanizmusokat.

Ma már korszerűtlennek minősíthető egy idős embertől származó, vagy egy végrendeleten szereplő aláírás vizsgálata annak a ténynek a tisztázása nélkül, hogy

• az életkorral járó természetes és patológiás folyamatok mennyiben érintették a vizsgált személyt, illetve
• a felmerült betegség esetében a kezelés, gyógyszerek hatása milyen irányban módosíthatja a kézírást.

Az írás szakértés, kézeredet meghatározás előrelépését jelenti, ha a kriminalisztikai közelítésű vizsgálatok, és a grafológia, íráspszichológia orientációjú feltárás együttesen jelenik meg a szakértői munkában.

A korszerűséget csakis a tudomány és technikai legújabb eredményeinek együttes felhasználása jelentheti.

Dr. Agárdi Tamás